Kicsi a csikk, de szennyező

A cigarettázás kényes téma. Amíg a nem dohányzók úgy érzik, joguk van a tiszta levegőhöz az utcán, akár a buszmagállóban várakozva is, addig a dohányosok az egyre szaporodó szabályozások hatására egyre több helyre érzik kiszorítva magukat. A helyzet nem könnyű, hiszen két tábor teljesen különböző érdekei ütköznek, azonban egy dolog nem kétséges: a cigarettacsikk eldobva súlyosan szennyezi a környezetet, ezért nagyon nem mindegy hova kerül.

„A dohányzás súlyosan károsítja az ön és a környezetében élők egészségét” – szerepel a dohánytermékek csomagolásán. Azonban ebből nem derül ki, hogy az ember egészségén túl sajnos a talajt, a vizeket is szennyezi, az állatokat, növényeket is mérgezi a csikkekből kioldódó rengeteg káros anyag.

Merthogy abból van bőven. A csikk cellulóz-acetátból készül és elvileg újrahasznosítható, ennek ellenére a külső környezet hatására nagyon is ellenálló tud lenni a lebomlással szemben. A lebomlási folyamat tarthat 1 hónaptól egészen 3 évig, de lehet akár 10–15 év is. Egyetlen csikk úgy négyezer kémiai anyagot tartalmaz. Elég riasztó ezt így leírni, bizonyára olvasni is, de egyetlen csikkben megtalálható nikotin, hidrogén-cianid, policiklusos aromás szénhidrogének, ammónia, formaldehid, aceton, de akár nehézfémek is.  Ennek egy része a füsttel megy a tüdőbe, utána pedig – ha nem hulladékgyűjtőbe dobják – a környezetbe. 

A cigarettában lévő filter szerepe az lenne, hogy megszűrje a káros anyagokat, ám időközben kiderült, hogy a filter nem csökkenti jelentősen a dohányzás káros hatásait: a szűrt és a szűretlen cigaretta is azonos eséllyel okozhat tüdőrákot. Innentől kezdve a cigaretta 30 százalékát kitevő filter használata valójában a gyártóknak kedvez, nem kevés pénzt spórolva nekik ezzel.

Van, aki nemtörődömségből, igénytelenségből pöccinti el a csikket, vagy dugdossa be a csatornafedő nyílásain, van, aki arra hivatkozik, hogy nincs a közelben hulladékgyűjtő. Ez utóbbi már nem lehet kifogás, hiszen lehet vásárolni hordozható hamutartót, apró csikkgyűjtőt, amit aztán szemetes közelébe érve ki lehet üríteni. Hozzáállás és szándék kérdése.

Az viszont nem kérdés, hogy gondoskodunk kell a megfelelő helyre kerüléséről. Épp az utóbbi években kezd rájönni az emberiség, hogy része egy nagy egésznek, önmaga létét és fennmaradását nem függetlenítheti a természettől. Ami kárt a természetnek okozunk, előbb-utóbb megisszuk a levét.

Évente hozzávetőleg 6000 milliárd szál cigarettát szívnak el az emberek világszerte. Becslések alapján ennek háromnegyedét, évi 4500 milliárd cigarettacsikket dobnak el rossz helyre: így mára elmondható, hogy a csikk a szívószálat is megelőzve került az első helyre a világ legtöbbet elszemetelt tárgyai közül. Számtalan olyan élőlényt fognak be vagy találnak holtan, amelyik gyomrában cigarettacsikk van, mert azt hiszik táplálék. Gondoljunk csak bele, ha a mi gyomrunkban lenne néhány! 

Vissza számokhoz: egyetlen csikk 1000 liter vizet is képes beszennyezni. Az élővizek, folyók, tengerek és óceánok élővilágára kiemelten veszélyes, mivel – ahogy fentebb írtuk, az állatok összekeverhetik a csikket a táplálékukkal – ilyenkor a csikk idegméregként hat szerveztükre. Ezen kívül számtalan erdő- és bozóttűz írható a felelőtlenül elpöccintett, égő csikkek számlájára.

Ha minden jól megy, 2021-ben életbe lép egy új EU-s rendelet, mely szerint, a dohányipari cégeknek gondoskodniuk kell a cigarettacsikkek hatékony begyűjtéséről, megfelelő elszállításáról és kezeléséről a saját költségükön. Csak üdvözölni lehet egy ilyen döntést.

S végül: a csikk eldobása hazánkban is szabálysértésnek minősül, a közterület-felügyelet 5-50 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot róhat ki, feljelentéssel ez az összeg akár 150 ezer forint is lehet.

Ha dohányos vagy és olykor nagyvonalúan pöccintetted messzire csikket, kérjük, ne tedd! Sőt, figyelmeztesd a többieket is, higgyétek el, komoly a tét!