Miközben a Kárpát-medencébe érkezésünk óta harmóniában éltünk a különböző itt honos fecskefajokkal, napjainkra egy igen szomorú kép kezd kirajzolódni. Az, hogy a hazai fecskeállomány a 2000-et követő évtizedben összeomlott, nem egyetlen dologra vezethető vissza, ám mindegyikhez köze van az embernek, a modern társadalomnak. És ahogyan nélkülünk nem következett volna be ez a tragédia, úgy nélkülünk nem is fog javulni a helyzet. Ideje a tettek mezejére lépni!
A pokolba vezető út is…
Korábban már olvashattál arról, hogyan segítheted a fecskék állományának növekedését (https://www.babafa.hu/tippek-fogyatkozo-legivadaszaink-a-fecskek-megmentesehez/), most tekintsünk egy kicsit távolabbra, hogy megértsd, mi vezetett idáig.
Gyakran halljuk idősebb rokonainktól (vagy épp magunk is átéltük), hogy nosztalgiával emlegetik a múlt század utolsó évtizedeit, amikor még a megszokott rend szerint követték egymást az évszakok. A négy évszak nem csak nevében volt négy, hanem jól elkülöníthetően magukon viselték a közismert „jegyeket”, miközben – ahogy az mindig is volt – időnként beékelődött egy-egy hőmérsékleti vagy csapadék rekord, hogy aztán évtizedekig emlegessék, mint például az 1987-es nagy havazást. A régi szép idők ilyen szempontból valóban szépek voltak. A hőségriadó szó még ismeretlen volt, ahogyan az UV riasztás is csak a szakembereknek jelenthetett valamit, a strandon pedig bátran időzhettünk akár órákig is a napon, nem 15 perc, hanem hosszú órák után szedtünk össze egy jó kis leégést.
Mindeközben persze a szocialista ipar dübörgött, az ötéves tervek jócskán túlteljesítve szépítették a statisztikát, de már nem is annyira láthatatlanul hozzátettük a magunkét a klímaváltozáshoz. Az erőművek okádták a légkörbe a füstöt, a kétütemű autók benzingőzétől nyaranta fuldoklott az ország, és a 60-as évek végén betiltott erősen mérgező DDT is nyomokban még ott rejtőzött a talajban.
Beérett a „gyümölcs”
Mindez – és még sajnos sok más is – együttesen előkészítette azt a folyamatot, amiben már nyakig benne vagyunk, bármennyire is vannak még – szerencsére egyre kevesebben – olyanok, akik a klímaváltozást és a különböző fajok gyorsuló ütemben zajló kipusztulási hullámát a természetes folyamatokra fogják. Nem. Ezért, most az ember a felelős.
A század utolsó harmadában már a tananyagban is helyet a kapott a szó: környezetvédelem. Majd a klímaváltozás. Aztán pár év múlva a tankönyvi anyagból szomorú valóság lett, nap mint nap érkeznek a hírek a világ minden részéről a természeti csapásokról, fajok vörös listára kerüléséről. És itt kanyarodunk vissza a fecskékhez.
Az egyre erősödő klímaváltozás miatt számos új kártevő jelent meg Magyarországon, köztük jó néhány komoly betegséget (pl. maláriát) terjesztő szúnyogfaj, és a folyamat a következő évtizedekben várhatóan tovább erősödik. Kiemelt feladat lesz a gyérítésük, ez pedig történhet egyrészt biológiai, másrészt kémiai úton, azonban utóbbi esetben nem ritkán súlyos környezetkárosító hatásokkal kell számolni. A fecskéknek és úgy általában a rovarevőknek kiemelt szerepe lehetne/lenne a ritkításukban, ehhez azonban az kell, hogy újra növekedésnek induljon az állományuk. Több fecske-kevesebb szúnyog. Embernek és természetnek is ez lenne a legbarátságosabb megoldás.
Az ubanizációval évtizedek óta fogyatkozik az állattartással foglalkozó családok száma, holott annak idején a fecskék gyakran mezőgazdasági épületekre építették fészkeiket, és az ehhez szükséges sarat is megtalálták az udvaron. Ezzel párhuzamosan pedig a városban fészkelő fecskék száma pedig azért (is) csökken drasztikusan, mert leverik a fészkeiket, holott egy fecskepelenka felhelyezésével még a madárpiszok sem hullana a párkányra – fecske és ember is jól járhatna a társbérlettel.
Van még esély!
Legyél Te is egyike azoknak, akik mesterséges fészkek kihelyezésével esélyt adnak ezeknek a hasznos madaraknak!
A két leggyakoribb fecskénk, a molnárfecske és a sarlósfecske fészkelési szokásai némileg eltérőek, de a Babafa mindkét fecske számára kínál mesterséges fészket ( https://www.babafa.hu/webshop/ ).
A kihelyezés módjáról egy következő blogban olvashatsz, vannak ugyanis olyan szempontok, amelyek figyelembe vételével még nagyobb esélyed lesz, hogy a mesterséges fecskefészekben még idén nyáron sárgán tátogó madárfiókák száját tömje tele szúnyoggal fecskemama vagy fecskepapa.
Maradj velünk!
